Vannak, igen!
Köszönöm a kérdést!
A TRILÓGIA
A Feketefehér címet viselő regényem nem magányos hős. Hármas-ikrek legidősebbje. Három regény meséli el Miguel Santiago kapitány és Olivia Clemens doktornő kalandjait.
Feketefehér - megjelent 1999-ben (terveim szerint újra megjelenik, egy átdolgozott kiadásban)
Fekete Szél - megjelenés előkészületben
A Szél Érintése - dolgozom rajta, már majdnem kész.
Hadd súgjak a füledbe néhány személyes titkot erről a Trilógiáról!
Kolumbia az oka.
Kolumbia elcsábított engem valóságos, ám regényes históriáival.
„Inkább egy sírt Kolumbiában, mint egy cellát az Egyesült Államokban” (Pablo Escobar)
A kolumbiaiak nem szeretik, ha a droggal asszociálják gyönyörű országukat. Én tisztelem őket ezért, tehát igyekszem diszkrétnek maradni.
Láttam a nemzetközi híradók archív képsorait, Pablo Escobarról. Felkavart a törvényes gyűlöletkeltés arcátlansága. Évekig bennem maradt ez az indulat. És a dráma nem ért véget akkor. Kellett még egy csapás. Az erőfitogtatás kedvéért. Kegyelemdöfésként, Fabio Ochoa Vázquez…
http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kgf/0/10634/escobar.htm
http://index.hu/bulvar/hirek/144913/
http://hungary.indymedia.org/node/5799
Én nem kívánom befolyásolni senki véleményét. Mindenkinek magánügye, hogyan emlékszik erre a történetre, és mi a koncepciója róla – ha emlékszik rá egyáltalán.
(Aki nem jártas a témában, annak javaslom az Internet erre vonatkozó anyagait. Csak írjátok be a keresőbe a két név bármelyikét, és a találatok számából kiderül, hogy még ma is kelendő ez a sztori.)
Ez a XX. századi latin-amerikai legenda töltött a tollamba forró tintát, ám mégsem tetszeleghetek a merész, rebellis tollforgató szerepében.
Nem vagyok újságíró, és Pablo Escobar történetével maga Gabriel García Márquez is foglalkozott egyik regényében. (Egy emberrablás története) Ahhoz már nehéz lett volna bármit is hozzátenni. Hiányoznak hozzá a tárgyi ismereteim is.
Sem Miamiban, sem Kolumbiában nem jártam sosem, és nincs is szándékomban. Legfeljebb gondolatban!
Nem vagyok az az írói zsáner, akinek el kell mennie a regényei helyszínére, hogy aztán fa-bokor-utca-házszám pontossággal megjelenítse a történet környezetét.
Mesemondó vagyok. Elképzelt világokról mesélek.
Miért kellene egy kitalált történetnek valóságos helyszín?
Tehát azt csináltam, amit csinálnom kellett. Hagytam, hogy elsodorjon az ihlet, és megszülessen a romantikus krimi, amelynek nyomokban sincs köze a Medellín Kartell hajdani betyárkodásához. Legalábbis, ami a Trilógiát illeti. Aligha ismerhető fel benne az ihletet adó sztori. Sőt egyáltalán nem is sejthető, hogy köze van hozzá.
(Csak hangsúlyos zárójelben teszem hozzá, hogy azért a második és a harmadik részben akad némi utalás mindezekre.)
Kolumbia szeretete nem múlik bennem. Ezért nem ígérhetem, hogy témát és helyszínt váltok a közeljövőben. Újabb regényeimben folytatom a romantikus kolumbiai betyárokról szóló meseszövögetést. Remélem, ezek is mielőbb olvashatóak lesznek nyomtatásban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése