TITOKZATOSAK
Ez az új regényem címe. Tényleg új, tavaly nyár végén írtam. Az ötlet ugyan régi, megvan úgy tízéves is már, de valahogy nem állt össze előbb. Aztán hirtelen mégis.
Komolyabb történetnek indult, de mire a végére értem, Ada tiszta naivitása észrevétlenül átvette fölöttem az irányítást. Így hát ilyen lett, kicsit ábrándos, kicsit valószínűtlen, kicsit bolond. Én épp ezért szeretem. Olyan, amilyen én voltam akkor, amikor a történet szikrája fellobbant bennem.
Romantikus szerelmi történetnek szántam, kalandregénynek, de a könyv-forgalmazók szerint krimi. Igen, talán az is. Úgy látszik, akármibe kezdek, krimi lesz belőle.
Milyen is egy krimi? Érdekes kérdés ez.
Nem olyan régen valaki, aki elolvasta a Feketefehéret (ami abszolút krimi, csak kissé rendhagyó műfaj-elemekkel), meglepő véleményt írt nekem arról a regényről. Elég szigorú nézőpontból olvasta, és olyan fordulatokat, kliséket keresett (és nem talált) benne, amelyek általában egy krimit jellemeznek. Mivel nem találta benne ezeket, nem volt elégedett a regénnyel.
Tényleg csak egyféleképpen lehet krimit írni?
Ha nem csak egyféleképpen, akkor engedjétek meg nekem, hogy úgy írjam, ahogy én szeretem. Aztán olvassák azok, akiknek éppen így tetszik.
Ám ha netán tényleg csak egyféleképpen lehet krimit írni, akkor… akkor feltaláltam egy új műfajt.
Olvassátok el a Titokzatosakat! (Már kapható a boltokban.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése