szerda

CSILLAGKÖZI MESÉK


KEPLER ÚR TÁVCSÖVE


Johannes Kepler német tudós volt, a XVII. század első éveiben II. Rudolf császár udvari csillagásza. Inkább matematikai tehetség volt, mint "kukkoló" csillagász, a bolygók mozgására vonatkozó, un. Kepler-törvényeket alkotta meg. De azért az általa kidolgozott távcső volt az első igazán használható eszköz, a mai (vagy közelmúlti) csillagászati távcsövek prototípusa.

Ez is nagy dolog volt, most mégsem erről a távcsőről szeretnék beszélni, hanem egy modernebb teleszkópról.

A NASA 2009-ben indította el a Kepler űrtávcsövet. Feladata, hogy a Földhöz hasonló bolygókat keressen a Tejútrendszer csillagai körül. Pályára állították a Nap körül, hogy a Földet követő mozgása közben maga a Föld ne zavarja a kilátást.

Hát, nem zavarja! Úgy tűnik, Kepler (az űrtávcső) az elmúlt 2 évben máris sokkal több csodálatos dolgot fedezett fel, mint ötven csillagász 500 év alatt.

A NASA szerint a Kepler-program eddig 60 igazolt exobolygót talált. Ezek közül is a legújabb "a GJ 667Cc jelű égitest, az eddigi legjobb jelölt az exobolygók között a víz stabil jelenlétére, és esetleg az élet előfordulására". Csillagászati viszonylatban "itt van a szomszédban", távolsága 22 fényév. Saját csillaga (Napja) körül a lakhatósági zónában keringőzik, és 28 naponként kerüli meg azt.
(No, egy kicsit gyorsan letelik ott egy esztendő, de szerintem apróságokon ne akadjunk fenn.)
A kutatók szerint nagyon is elképzelhető, hogy azon a szépnevű bolygón (GJ 667Cc) a földihez hasonló légköri viszonyok vannak.

Ez azért már mégis valami, nem?

Az információim forrása a Wikipédia, a Magyar Csillagászati Egyesület honlapja, és az Origo hírportál.

Nincsenek megjegyzések: