HÁZIMOZI - FELTÉTEL NÉLKÜL

NAPLÓLAPOK

Tegnap azt mondtad, megnéznél már egy jó filmet – velem. Válasszam ki.
Tudod, hogy szeretem a filmeket. Akármilyeneket.
Nem vagyok kultúr-sznob. Nincsenek kikötéseim. Sem műfaj, sem kategória. Alkotói, vagy kommersz? Dráma, vagy vígjáték? Nálam két kategória van a filmekre. Jó film, vagy rossz film.
Nem emlékszem, félbehagytam-e valaha is filmet. Ha elkezdtem, megnézem. Mindnek van egy saját világa. A jónak jó, a rossznak rossz. És ez baj? Miért, az életünkben mi döntjük el, milyen világ facsarodik körénk?
Most leülök, és megnézem a listát. Mit lehet választani?
Mégse olyan könnyű. Mert veled fogom megnézni.
Ha netán átmenetileg beleszeretek a főszereplőbe, akkor megsértődsz. Ismerlek már.
Egy kicsit rajongó vagyok. Képes vagyok lángra lobbanni néhány vonzó filmsztár láttán. Nem hosszan ugyan, és nem teljes meggyőződéssel, de arra elég ez a lángolás, hogy észrevedd a szememben. Aztán egész este a morcos képedet nézhetem, Johnny Depp helyett.
Hol találok olyan filmet, ahol nem fenyeget ez a veszély. Nézzük meg a Süsü, a sárkányt?
Mégis vannak feltételek?
Tulajdonképpen. Bár nem is nekem vannak, hanem neked. De mégse, mert itt se vagy. Én próbálok a te fejeddel gondolkodni, és ez így nem könnyű. Már egészen belezavarodtam.
Van egy film, már láttam többször, és tudom, nem lesz tőle ábrándos a tekintetem.
A Gladiátor.
Nem fogok belehabarodni Russel Crowe-ba. Nem az esetem. Csak kivételes színész, és itt egy kivételes filmben játszik.
Olyan ez a film, mintha egy véletlen baleset történt volna Hollywoodban. Valaki nem figyelt oda, és leforgattak egy igazi klasszikust, amiben minden centi celluloidnak értelme van. Tényleg kivételes eset.
Nem jó! A Gladiátort te is láttad már, nem is egyszer. Mást kell találnom.
Jó, jó, mindjárt keresek valami komédiát. A Gladiátort pedig majd egyedül nézem meg, talán holnap. Mert most, hogy eszembe jutott, már muszáj. Feltétel nélkül tetszik.