CSILLAGKÖZI MESÉK

A FÖLD BOLYGÓ TESTVÉREI

A "hűha-jel", és a többi izgalmas csillagászati elmélkedésem sikere után muszáj folytatnom a Csillagközi Mesék – sorozatomat. Annál is inkább, mivel ez az egyik kedvenc témám.

Van ebben valami legyőzhetetlen vonzalom. Mi lehet ott a távolban, ahová már nem látunk el?

Nos, mi nem látunk, de ellátnak helyettünk az elmúlt évtized (és évszázad) legnagyszerűbb űrkutatási csoda-szerkentyűi.
– Az űrszondák
– Az űrtávcsövek

A Kepler-űrtávcső. A híres német csillagászról kapta a nevét, és még nincs két éve, hogy startolt a NASA űrközpontjából, 2009 március 7-én. A feladata exobolygók keresése – vagyis a Naprendszeren kívüli, lehetőleg a Földhöz hasonló égtestek felfedezése.
Nem kell hozzá átlagon felüli logika, hogy következtessünk a valódi feladatra. A Kepler földön kívüli életet keres.
Nos, ez a válaszom azoknak, akik UFÓ-hívőnek gondolnak. Dehogyis, kérem! Álmomban sem!

Az űrtávcső igazolást keres a csillagászok (és nem az UFÓ-kutatók) feltételezéseire, mely szerint a távoli csillagrendszerekben meglehetősen gyakori jelenség a Föld típusú bolygók kialakulása.
Nos, hogy jól végzi a munkáját, arról beszámol a NASA legújabb publikációja a Keplerről. Az űrtávcső eddig 1235 exobolygót talált, és ezek közül több is Föld méretű. Azaz, így nem pontos. Exobolygónak látszó jelenségeket érzékelt. Mégis, azért ez már valami, ugye?

Most a csillagászokon a sor, hogy bizonyítsák, tényleg léteznek ezek a bolygók a távoli, Naphoz hasonló csillagok körül. Ez egy új korszak kezdete a csillagászatban – mondják a NASA kutatói.

Ezt a hírt már több portálon olvastam. Egy nagyon jól, igényesen megírt cikket, amelyből talán a legérthetőbb, miről is van szó, feltétlenül érdemes elolvasni:
http://hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/20110203_kepler-foldek.html